Hévízi tó

A Hévízi tó 60,5 hektáros természetvédelmi területen fekszik, melyből 4,44 hektár a tó felszíne. A tavat körülvevő lápok törvényileg védettek. A Hévízi tó egy geológiai ritkaság, ellentétben a világ többi melegvizes tavával, melyek általában vulkanikus eredetű agyag- vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi tőzegmedrű forrástó.

Forrásbarlang

Az 1975-ben felfedezett, nagyméretű barlangban több hideg- és melegvizes forrás karsztvize keveredik össze egymással. Innen a kevert gyógyvíz egy szűk folyosón halad tovább, majd egyenletes, 38,5 °C-os hőmérsékleten jut a forrásbarlangból a gyógytóba. A forrásbarlang helyzeténél fogva csak szigorú előírások betartásával, a kezelő és az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével, a barlangi merülés szabályainak betartásával látogatható.

A tó élővilága

A tó élővilága a víz hőmérsékletéből és sajátos összetételéből adódóan egyedi. A víz és iszap mikroorganizmusai nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez. A kénbaktériumok ként vonnak ki a vízből, más baktériumtörzsek pedig a tőzeg lebontásában és a gyógyiszap kialakításában játszanak fontos szerepet. A világon egyedül itt fordul elő a "Micromonospora heviziensis" mely erőteljes fehérje- és cellulózbontó. Az élővilág változatosságát jelzi, hogy néhány növényfaj csak itt lelhető fel Magyarországon, sőt Európában.

A tó hővilága és mélysége

A víz hőmérséklete nyáron 35-36C° télen 26C°. A tó hővilága és mélysége is megoszlik, a víz az épület alatti zárt fürdőrész és a tó közepe felől a kifolyó felé távolodva fokozatosan hül, így a nyári forróságban, vagy azok számára is akik nem bírják a meleg vizet találhatnak a tavon kellemes hűvösebb területeket. A tó kétharmad része 1,5-2m, a mély rész a tó közepén található fürdőépülettől Északra helyezkedik el. A tó egész területén kialakított kapaszkodók segítik a biztonságos fürdőzést.

Tündérrózsa

A tó legszebb növénye a tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, s bekerült a város címerébe és zászlajába. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. A tavon folyó honosítási kísérleteknek köszönhetően az egyiptomi kék és fehér tündérrózsa egyedei is a vízben pompáznak, akárcsak a vörös tündérrózsa világosabb színű változatai. Az őshonos fehér tündérrózsa inkább a lefolyócsatornában fordul elő. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, s egészen november végéig tart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik.

A tó orvosi szempontból

A tó vize gáznemű anyagokban gazdag, kénhidrogént, szénsavat, metánt és rádiumgázokat tartalmaz. A kis mennyiségben szervezetbe jutó gázok bőrön át felszívódva közvetlen hatást fejtenek ki. Serkentőleg hat a hasnyálmirigy a pajzsmirigy, az agyalapi mirigy és az ivarmirigyek működésére, hatására csökkennek az alvási rendellenességek, ennek következtében pedig javul a közérzet. Enyhe radioaktivitásának köszönhetően a csontritkulásos tünetek enyhülnek, fokozza a csontképző sejtek működését.

A fürdőkúra a gyógyvízben a következő esetekben javallott:

Az alábbi betegségek esetén nem javasolt a fürdőkúra:

A hévízi iszap a maga nemében páratlan a világon, 80%-ban szervetlen és 20 %-ban szerves anyagot tartalmaz. Radon tartalma miatt kiváló fájdalomcsillapító hatással bír. A gyógyító iszap (peloid) valóságos ágyként béleli ki az egész tó belsejét. Erre az iszapra számos iszappakolásos kúra épül.

Az alábbi betegségek esetén nem ajánlható az iszappakolás:


Linkek:

  • a tóról wikipédián
  • a tóról, és a forrásbarlangról további pontosabb részleteket itt olvashat
Ajánlatkérés / Foglalás a legjobb árakon